Az Illy jóvoltából otthonom legújabb családtagja egy hiper-szuper Ily Iperespresso kávéfőzőgép.
Ez a csoda forradalmasította a kávéfőzést nálunk - igen, tényleg illik az elmúlt napok élményére ez a reklámszlogen.

Eddigi álmos reggeleink egy vidám narancssárga kotyogós kávéfőzőből való kávékicsikarással kezdődtek. És mivel mi keveset alszunk, minden reggelünk álmos. (Ezt a posztot is éjjel fél 2-kor írom... :P)
A család 3 tagjából a legkisebb, 5 éves, csak korára való tekintettel nem kávézik még, de a legnagyobbhoz két éve én is csatlakoztam. 
Életem első 32 éve kávémentesen telt, az utóbbi majdnem kettőben viszont bepótoltam a lemaradást. :)

Azt kell mondjam, hogy az eddigi "ébredj fel" tejes kávé az elmúlt egy hétben "jujj, úgy innék még egy kávét", "kipróbáljuk ezt is?" jellegű élvezeti forrássá vált.
Arról, hogy a család és a barátok melyik kávékat szerették a legjobban, majd a folytatásban számolok be, addigra már teljes lesz a statisztika! :)

Most azonban pár mondatban és képben bemutatom Nektek ezt a csodát!
Én eddig tudatosan távol tartottam magam a kapszulás kávéktól, mondván, teljesen megfelel a sima őrölt kávé, amit gyorsan belelapátolok a kotyógosba, pikk-pakk lefőzöm, és már rohanok is.

Na de kérem, ez azért itt egészen más! Ez egy csoda! :)
Mivel a csodák nálunk Balázshoz, az 5 éveshez kötődnek sokszor, így nem is kétséges, hogy a kávégépet is rögtön uralma alá hajtotta. Így lett nekünk egy saját, különbejáratú baristánk is, az Iperespressonk mellé.

Balázs reggeli fő attrakciójává vált az oviba indulás előtti kávéfőzés.
Gondosan kitudakolja, ki milyen ízvilágú csodát szeretne a kis bögréjébe kapni, hosszú vagy rövid változatban és már indul is a nagy munka.
A 100 - jó, most már töredéke - kapszulából kikeresi a megfelelő színűt (ennyire még nem olvas jól, de azt megjegyezte, hogy melyik szín kinek a kedvence, vagy ki issza nagyobb eséllyel), kávégépet üzembe helyez, vízmennyiséget ellenőriz, kapszulát kibont, tetőt nyit, kapszulát behelyez, tetőt csuk, megfelelő gombot megnyom, majd egy kedves : Anya/Apa kééééész! mondattal a folyamatot lezárja. Jó baristához illően természetesen az elkészült kávé minőségét is ellenőrzi: Jót főztem? Finom?

Ki nem adná a kezéből a lehetőséget, és olyan szinten szerelmes a gépbe, hogy a napokban 2 este is könyörgött nekünk, 8 órakor, hogy igyunk kávét, mert ő szeretné lefőzni nekünk.
Mivel Csabi, a férjem a kávé elfogyasztás után 1 perccel, fejen állva, ágyúdörgés közepette is képes elaludni, így egyszer beadta a derekát - ó, azt az örömöt Balázs arcán! :)

No, hát itt tart egyelőre a családi kávéfőző sztori...folytatása következik!
Még egy élvezetes hét áll előttünk, számos kapszulával! :)