Woody Allen visszarepíti a nézőt az 1920-as évek fantasztikus Párizsába. A film hangulata teljesen elvarázsolt, a zene, a város, a kor... hmm... Szeretnék idő utazni és én is elrepülni ebbe az Aranykorba! Vagy legalább elrepülni megint Párizsba!
Bátran ajánlom mindenkinek, aki szeret kicsit elrugaszkodni a földtől, akinek élénk a fantáziája vagy csak menthetetlenül romantikus lélek. (Szóval inkább csajoknak ;)
(Egyébként a rendezőnek ez a filmje szerintem nem annyira művész film, sokkal fogyaszthatóbb, mint amiket eddig láttam tőle.)
(Egyébként a rendezőnek ez a filmje szerintem nem annyira művész film, sokkal fogyaszthatóbb, mint amiket eddig láttam tőle.)
Ajánlott bejegyzések: